Nem gondoltam volna, hogy az, aminek káros hatásaitól fiataljainkat óvjuk, aminek romboló hatását agykutatók már kimutatták, az akár a demencia megelőzésére is szolgálhat. Na nem, nem a reggeli egykupica pálinkára, vagy az ebéd után elfogyasztott szigorúan egy deci minőségi vörösborra gondolok… Nem! Kütyüzz, Öreg! Az Internetre. Azt már elvileg a magyar szakirodalomból is tudjuk (Széman Zsuzsa: SKYPE az idősgondozásban: egy intervenciós kutatás tapasztalatai. Esély2012./2.), hogy a „…nagyon idős, beteg, ápolásra szoruló emberek is képesek megtanulni a számukra addig teljesen idegen infokommunikációs eszköz, a skype használatát, ha van motivációjuk, és ha kellőképpen segítik őket ebben.” – Na igen, kellő megsegítés által. Hogy is van a szociális szakemberek digitális kultúrája? Van-e olyan erős, hogy a saját digitális problémáján túl ebben (is) segítségérelegyen az idős embernek? Nem ér azt mondani, hogy nincs, s ezzel figyelmen kívül hagyni a továbbiakat!Fontos kiemelni még egy mondatot Szémantól: „A fiatalabb generációk számára sokszor függőséget okozó internetezés az idős ember számára pozitív függőséget, doppingot jelent.” – Már 2012-ben látszott, hogy ami beszippantja a fiatalokat, az az időseknek, a másik félnek jó. Ez nem pusztán gyermekvédelmi kérdés. Azon túlmutató, az idősgondozásban is megjelenő markáns probléma, mert a Z és az Alfa generáció gyermekei a nem „kütyüző” öreget kiírják az emberiségből. Vagyis számukra szinte a „nincsen” kategóriába kerülnek. De lépjünk vissza az első bekezdés prevenció szavára. A Journal of the American Geriatrics Society tavasszal publikált egy érdekes TANULMÁNYt, ami a prevenciós gondolkodásunkat inspirálhatja. A tanulmány megállapítja, hogy a barátokkal való e-mailváltás, a Facebookon vagy az Instagramon való posztolás, a nyaralás foglalása egy weboldalon vagy az online vásárlás segíthet a demencia elleni védelemben. A tanulmány szerint azoknál az idősebb felnőtteknél, akik rendszeresen használták/használják az internetet, kisebb volt az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak kialakulási kockázata. A kutatók 18154 fő, 50 és 65 év közötti felnőttet követtek nyomon átlagosan nyolc éven keresztül, egyeseket akár 17 évig is. Azoknál tapasztalták a demencia kockázatát a legalacsonyabbnak, akik naponta legfeljebb két órát interneteztek. A túlzott internethasználat viszont semmissé teheti a jótékony hatásokat.Fontos kiemelni, hogy a tanulmány nem bizonyítja az ok-okozati összefüggést, ám összefüggésekre rámutat. Az iskolázott és számítógéphez hozzáférő emberek más életmódbeli szokásaik, például a rendszeres testmozgás, a szívbarát táplálkozásés a dohányzás mellőzése csökkentheti az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát. A tanulmány azt sugallja, hogy az internet rendszeres használata és a számítógépes ismereteink fenntartása egy újabb módja lehet annak, hogy segítsünk megőrizni az agyunk élességét az öregedés során.És ha mindezt tudjuk, a kérdés az, hogy miként tudunk prevenciós (tercier prevenciós!) szolgáltatásokat nyújtani ezen a téren azidőseknek akár a bentlakásos intézményekben, akár pedig már a napközbeni szolgáltatások területén.Tudom, tudom, Magyaroroszág nem Amerika. Ám ez most csak kifogás: feladatunk megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik mindennek a hazai megvalósítását – egy önkéntes programmal vagy szponzorációval stb. |
